Nagy Márton elárulta: még a minisztériumot is meglepte az árrésstop első eredménye

A hétfőn életbe lépett árrésstop első tapasztalait ismertette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Mint elmondta: a 30 alapvető élelmiszer összesen ezer termék árát csökkentette. Már az első napon 16 százalékkal csökkentek az árak, ez a minisztériumot is meglepte, mert ott 10 százalékos esést prognosztizáltak, mindenesetre Nagy Márton üdvözölte az eredményt. Az ezerből 760 termék árcsökkenést mutat. 160-nál nincs árcsökkenés, ott azért nem változott az ár, mert eleve a megszabott határon belül volt az árrés. 70 terméknél láttak kismértékű emelkedést. Vizsgálatot indítottak: két okra bukkantak, egyrészt technikai hibával, illetve a csütörtöki akciók kifutásával magyarázták a boltok a különbözetet.

A Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) folyamatosan ellenőrzi a boltokat, egyelőre továbbra is az a terv, hogy május végéig marad az intézkedés.

„Ma találkozunk a beszállítókkal, tőlük is azt kérjük, hogy a következő időszakban ne emeljék az árakat, így megakadályozható a további drágulás” – mondta a miniszter. Úgy fogalmazott, hogy a boltok megértették az üzenetet, kisebb problémák voltak. Ilyenek voltak a mennyiségi korlátozások. Nagy Márton ezzel kapcsolatban megjegyezte: ellátási zavar nem lehet, mindenki nyugodtan vásároljon, nem lesz magasabb a termékek ára holnaptól. Azaz nem kell megrohanni a boltokat. A boltok nem a fogyasztók ellen tettek lépéseket, hanem azért, hogy más kereskedőket kizárjanak. Sok bolttól – főleg kisebbektől – ugyanis átmentek nagy mennyiséget vásárolni máshova és sajátjukban árusították.

 – jelentette ki határozottan Nagy Márton, hozzátéve, vagy kiszélesítik a termékek körét, ha nem lesz elég haszna, vagy pedig bevezetik ismét az árstopot. 

Más területekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a bankokkal – reméli –, hogy sikerül a következő napokban megállapodni, hogy optimalizálják a számlavezetési díjakat. Ezzel kapcsolatban Nagy Márton már korábban üzenetet küldött a pénzintézeteknek. A sajtótájékoztatón elmondta, amint sikerül megfelelő megállapodást kötni a bankokkal, utána a telekommunikációs szektor következik, ugyanezen okból. 

Jelentősen javulhat a kisvállalkozások helyzete

A nemzetgazdasági Minisztérium a Századvéggel közösen készített egy felmérést, kikérték a kis- és középvállalkozások véleményét, miként lehetne javítani a beruházási kedvüket és a konjunktúraérzetüket. 1500-as listával dolgoztak, reprezentatív lett a felmérés, főleg a kisebbekre koncentráltak.

– húzta alá Nagy Márton.

A miniszter a Századvég kutatásával kapcsolatban elmondta: a lakosságnál már látható a fordulat a fogyasztásban, de a vállalatoknál még nem látszik ez. Ami nagyon pozitív, hogy a vállalatok 2025-ben már 51 százaléka tervezi növelni a beruházásait. Tavaly ez még csak 22 százalék volt. A mezőgazdaság, az egészségügy és az infokommunikáció ágazatokban főleg. Ugyanakkor a logisztika és a kereskedelem területén még alacsony a beruházási kedv. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy kedden a német parlamentben fontos szavazás lesz az adósságfékről, ennek elfogadása még javíthat a magyar beruházási kedven is.

 – tette hozzá a tárcavezető. A turizmus már most maximumon robog, folyamatosan csúcsokat dönt. Az építőiparban is javult a tendencia, havi alapon. A gyógyszer- és élelmiszeriparban is jelentős javulásokat lehet várni. 2025-ben a vállalatok beruházásait már kevésbé hátráltatja a munkaerőhiány és a gazdasági kilátások.

Jelen pillanatban három dologtól félnek a vállalatok. Leginkább az inflációtól félnek, a második a kereslet, a belső már elindult, de a külső a német csomagtól függ. A harmadik pedig az adminisztrációs terhek. Ennek csökkentésével kell foglalkozni.

Félnek az inflációtól

Ezzel kapcsolatban a miniszter a Mandiner kérdésére úgy fogalmazott: az inflációt az energiaáremelés, a vas és acél áremelkedése is tolja felfelé, nem csak az élelmiszerek áremelkedése, amelyre már bevezették az árrésstopot. Az energiaárra a vállakozások azonnal reagálnak, felveszik az árakat, de ha lemegy, akkor nagyon lassan reagálnak. „Lefelé ragadóssá teszik az árakat” – fogalmazott Nagy Márton, aki szerint ennek vannak külső- és belső okai is. Utóbbiak területén is van még mit javítani.

A vállalatok többsége az euró-forint árfolyam kilengései miatt is aggódnak. Az elmúlt hetek egy nagyfokú erősödést hoztak, a vállalatok ugyanakkor kiszámíthatóságot szeretnének várni.

– mondta a miniszter. Ismertette: a cégek között több tervez létszámot bővíteni, mint csökkenteni. 75 százalék ugyanakkor nem tervez változtatni a jelenlegi kereteketn. A három éves bérmegállapodással kapcsolatban elhangzott, hogy a vállalatok többségének nem, vagy csak kis mértékben okoz gondot az emelés. A közepes, vagy nagy mértékű problémáról csak a cégek alig negyede számolt be. A cégek elsősorban digitalizálni szeretnének, itt bőven lenne munka, mert a magyar vállalatok nemzetközi szinten ebben hátrányban vannak.

A vállalatoknak indított Demján Sándor Programból a legnépszerűbb a Széchenyi Kártya Hitelprogram, ebből szeretnének elsősorban forrást bevonni. Uniós forrásokból ugyanis már nincsenek vissza nem térítendő források, a GINOP Plusz még rendelkezésre áll viszont, az nulla százalékos hitelt nyújt. A kormány a finanszírozás javítására törekszik, emellett adócsökkentést is elindított, például az áfa alanyi adómentesség értékhatára.

Nyitókép: Bruzák Noémi/MTI/MTVA